Egy gondolat bánt engemet... (revisited 2013)

Egy gondolat bánt engemet:
Kidobtam a versemet.
A kutya meg megette,
Az utolsó szóig lenyelte.
S Lassan elillant a gondolat -
Egy távolodó gondola.
Elfogyott lassan, semmi lett,
Elhagyott lett, üres csend.
 Istenem, ne ilyen halált adj
Versemnek, ne ilyen halált adj!
Legyen erős gondolat, nagyon erős,
Minden szava felemelő,
Nagy mennydörgést idézzen
Reménytelen szívében
A kitartó harcosnak,
Kit torz lelkek taposnak.
"Világszabadság"
Ezt jól elszúrták..
A zsarnok csak harsog,
Üvölt és gyilkol...
Mi meg tartjuk testünket,
Hogy rajtunk keresztül döfjenek
Lándzsával, karóval:
Hazug és csúf szóval.
S ím a hősök még ma is halnak,
Meggyaláznak, eltipornak,
Látod, ez volt, ez van, s ez vár ránk,
Örök, frivol világszabadság.